Az internet azt mondja: az emberi feromonokat tartalmazó parfümök és kozmetikai készítmények hatására lapáttal kell majd leválasztanunk magunkról a szaporodni kívánó nőket vagy férfiakat, kinek melyik dukál. Utánajártunk, hogy igaza van-e az internetnek - hogyan működnek a feromonok és miként tudjuk velük elérni a legnagyobb sikert?

A legjobb feromonok listája a Lamborghiniktől az Aston Martinokon keresztül a Bugatti Veyronig fut és minél jobbak ezek a feromonok, annál extrémebbek az általuk bevonzott nők is, olvasható egy szexuális vonzószerekkel foglalkozó magyar fórum egyik bejegyzésében. Tegyük a szívünkre a kezünket - ez amennyire nem tudományos, annyira igaz is. Kelletlenül, de szintúgy rábólintana erre az amerikai Monell Chemical Senses Center kutatóközpont két munkatársa, George Preti és Charles Wysocki is, akik azt kutatják, hogy létezik-e olyan vegyület, aminek hatására eszünket vesztve azonnal párosodni kívánunk az illat birtokosával.

Természetesen van, hirdetik azon oldalak, amik "emberi feromonokat" tartalmazó parfümöket vagy egyéb kozmetikai szereket kínálnak. Ha ezeket használjuk, vonzóak leszünk és ellenállhatatlanok, mindezeket pedig tudományos cikkek is "bizonyítják". Ha kellő időt fordítunk ezek elolvasására és összehasonlítására, körülbelül 5-10 témábavágó cikket találhatunk, gyakran hivatkozó linkek nélkül, mindezek pedig legalább tíz éves kutatási anyagokra mutatnak. A reménykedő, hódítani kívánó vásárlókat pontatlan információkkal látják el, állítják a Monell kutatói: az emberek ugyanis különleges vonzószerekre gondolnak, ha a feromon szót hallják.

A feromonok ugyanis olyan kémiai jelzőanyagok, amelyek természetes, önkéntelen választ idéznek elő ugyanazon faj egy másik tagjában: a territóriumukat körbevizelő kutyákról vagy a saját haladási útvonalukat megjelölő hangyákról már mind hallottunk, ezen esetekben feromonok fejtik ki hatásukat. A jelzőanyagokat hatásuk alapján csoportosítjuk: a signalerferomonok a kibocsátó egyeddel kapcsolatos fontos információkat közvetítik, például nemét, életkorát vagy azt, hogy képes-e még a szaporodásra. A modulator feromonok képesek hangulatokat módosítani, ilyen hatásokat eddig csak emberek és egyes főemlősök esetében figyeltek meg. A primer feromonok hosszú ideig tartó fiziológiai hatást váltanak ki és az endokrin, valamint neoendokrin válaszokra vannak hatással, a menstruációs ciklus hossza és megindulása, a terhesség megszakadása vagy éppenséggel a pubertáskor beállta köthető az ilyen feromonokhoz. A negyedik, cikkünk szempontjából legfontosabb feromontípus a releaser feromon, ami azonnali változást tud okozni a viselkedésben: ilyen az elsőként felfedezett feromon, a selyemlepkékben előforduló bombykol  (ld. fenti videónkat), és ilyenek a veszélyjelző vegyületek is, amelyek agresszív viselkedést vagy gyors visszavonulást váltanak ki, valamint azon anyagok, amelyek a szexuális vonzódás kiváltásáért felelősek.

Most már tudjuk, hogy a feromonok nem csupán a péntek és szombat éjszakai párzásról szólnak, azzal azonban még mindig nem vagyunk tisztában, hogy tudunk-e vonzóbbá válni boltban vásárolható parfümökkel vagy tusfürdőkkel az alapvető higiéniai szint megütésén kívül. A lehetőségre jó négy évtizede csapott le az amerikai kozmetikai ipar, amikor kiderült: a rézuszmajmok ösztrogéntől túltengő nőstényeinek hüvelyváladékában olyan alifatikus savak találhatóak, amelyeknek szagát megérezve a hímek rögvest párosodni akartak a nőstényekkel (ennek hatására a savakat lényegretörően el is nevezték kopulinnak). A feljegyzések szerint mind a szintetikus, mind pedig a természetes kopulin hasonló hatást váltott ki a hímekben. A Monell kutatói hiába állítják azt egy hozzánk eljuttatott tanulmányukban, hogy ezt a kísérletet később már nem sikerült reprodukálni, a savmixtúráról azt kezdték el hirdetni a hetvenes években egyes kozmetikai cégek, hogy képes vágyat kelteni a másik nem egyedeiben, így is szabadalmaztatták az anyagot. A kopulintartalmú parfümökkel végzett kísérletekben semmi sem utalt arra, hogy bármilyen hatása is lenne a különleges anyagnak, mindettől függetlenül ehhez hasonló termékeket a mai napig találhatnak a világhálón azok, akik hinni azért szeretnének a csoda erejében. 

A mai napig nem készült olyan tudományos alaposságú tanulmány, amiből kiderülne, hogy a földgolyó bármely pontján sikeresen izoláltak és azonosítottak volna emberekből származó feromonokat, állítják a Monell kutatói. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének emberi feromonok, ugyanis egyes kutatások során már sikerült emberekben feromonválaszt megfigyelni, azaz biztosak lehetünk abban, hogy a szervezetünk termel feromonokat. Ezeket ki is bocsátjuk a környezetünkbe és erre egyes embertársaink reagálnak is. Preti és Wysocki kutatásaiból például kiderült, hogy a férfiak hónaljuk alatt olyan eddig azonosítatlan vegyületeket termelnek, amik hatással vannak mind a női reproduktív hormonkiválasztásra, mind pedig a nők hangulatára. Wysocki hozzátette: mivel a feromonokra, illetve más vegyületekre adott válaszainkat befolyásolhatják múltbeli tapasztalataink, környezetünk, illetve érzékszervi inputjaink is, nem valószínű, hogy az emberi feromonok olyan erős vonzó hatást tudnának generálni, mint amit az állatok esetben tapasztalhatunk, azaz kapaszkodjunk meg: az emberi feromonok nem működnek szexuális vonzószerként.

Feromonként jelenleg olyan szteroidmolekulák kerülnek parfümökbe, mint a Δ4, az AND vagy az EST, az ezekkel kapcsolatos információk azonban nem hitelesek. Ezen anyagok vomerferinként is ismertek, nevük pedig azon téves hiedelmen alapul, hogy az emberekben a gerincesekhez hasonlóan megtalálható egy másodlagos szaglószerv, a vomeronazális szerv (VNO), a feromonokat ezen szaglószerv érzékeli és dolgozza fel. Az elmúlt 15 évben - írja a Monell tanulmánya - számos bizonyíték gyűlt össze azzal kapcsolatban, hogy a felnőttekben a VNO pusztán egy csökevényes szerv, ami nem látja el a feromonfeldolgozás funkcióját. 

Ez a tévhit így azon az elképzelésen alapul, hogyha az emlősök feromonjai a vomeronazális szerven keresztül fejtik ki hatásukat és az emberekben is megfigyelhető valamilyen feromonválasz, akkor vélhetően nekünk is van működőképes extra "feromon-orrunk". Érdekes az is, mutatnak rá, hogy a vomerferinnel kapcsolatos kutatásokat a Pherin Pharmaceutical Company és a Utah Egyetem kutatói végezték, a vizsgált vegyületeket pedig a Pherin elődcége, az EROX (jelenlegi nevén a Human Pheromone Sciences, Inc.) nyerte ki emberi bőrmintákból, a cég feljegyzéseiben és tanulmányaiban azonban nem szerepel erre semmilyen bizonyíték.

Az emberi illatanyagokban találhatóak olyan vegyületek, amik képesek arra, hogy módosítsák az emberi hangulatot és kihatással vannak az endokrin funkciókra is, ezért óriási potenciál van abban, ha valaki a kellő tőke és idő befektetésével képes izolálni az emberi illatanyagokban lévő vegyületeket, amik képesek az emberi fiziológia és viselkedés módosítására - mondja Wysocki és Preti. A VNO hiánya pedig nem azt jelenti, hogy ne tudnánk reagálni a feromonokra, ugyanis más emlősökhöz hasonlóan az emberi szaglórendszer is képes inputot adni az emberi agynak. Mégis, mit kellene tennünk a Bugatti Veyron és egy extra szaglószerv hiányában, hogy nagyobb sikerünk legyen?

Mit mond a parfümőr?

Érdekes kompromisszummal kell dolgoznunk a genetikai párválasztás során, nyilatkozta a hvg.hu-nak Zólyomi Zsolt, az egyetlen magyar parfümőr. Egy erősen sarkított példával élve: mindannyian szeretnénk magunknak nekünk megfelelő párt találni, másfelől az ikertestvérünket sem akarjuk, hiszen ő recesszív génekkel bonyolítaná a helyzetet. Mindannyian hasonló testillatokat keresünk, általában mindannyian saját rasszunkban.

Sok sebből vérzik így az elmélet, hogy egy gyakorlatilag bármilyen emberből kinyert emberi feromon azonnali, biztos hatást kelthet bárkiben. Az emberek a kapcsolatteremtést és a szexuális vonzalmat egymás testi molekuláinak ismeretén keresztül döntik el, mondja Zólyomi, hozzátéve: mindenki ismerheti életéből azt a sajnálatos élményt, amikor neki tetsző, szimpatikus, vonzó partnerre talál, de az első csók után már érzi, hogy nem ő lesz "a megfelelő". Ezt a kémiai szinkronhiányt tapasztalhatnánk a nem személyreszabott, generikus emberi feromontermékeknél, ha ezek léteznének.

Vannak olyan molekulacsoportok, állítja a parfümőr, amikről a történelem kezdete óta tudjuk, hogy erotizálnak, ilyen például az ámbra vagy a pézsma, ezeket pedig nem direkt illatként, hanem inkább egyfajta bőrközelségi érzésként, jelenlétként érzékeljük. Zólyomi mégis azt állítja: akkor vagyunk szerencsések, ha egyedi testillatunkkal harmonizál a hozzá párosított parfümillat, mindezek mellett pedig még az is kérdéses, hogy a parfüm hatásának csökkenésével, a lefutási időszakban is harmonizál-e a gyengébb illat sajátunkkal. Ugyan a parfümőr készít személyreszabott parfümöket, ám ezek elkészítési ideje 9-12 hónap. Így ha valaki instant partnerszerzési projektet tervezne olvasóink közül, tervezze inkább újra játékát.